I like..

Arthur 10 hét körüli cica és nemrég került hozzánk. Nekem sosem volt magamon kívül senki, akire vigyáznom kellett volna és hát a minden ismerősöm gyereket szül és én megőrülök helyzet már kezdett az idegeimre menni, úgyhogy mivel kutyát lakásba nem, így végül Ő maradt. Egy szőrgombócnyi puskagolyó házi cica.

Továbbá jó dolog még, hogy kétségtelenül tavasz van! A kis cipőkhöz nem kell vastag zokni. Nem fájdul meg a torkom a fagyasztóban lapuló jégkrémes doboztól. Végre mindig friss bent is a levegő, mert nyitott ablakkal nyomjuk éjjel-nappal a konyhában és a nappaliban. 

Aztán történt még az is, hogy találtunk egy szuper paleo boltot, ahol szeletre lehet venni a különböző tortákból, és itt most nem a cukrászdákban kapható banálisan béna mákos piskótára kell gondolni csokikrémmel. Több, mint 6 féle totál finom különlegesség! (..és nem! Nem hódolok ennek a divatnak sem. Egyszerűen csak Moody ilyet ehet a betegsége miatt.)

Az eperszezonhoz meg nincs is mit hozzáfűzni.. A gyerek is bebódult tőle és amíg a tányéron volt eperszem, ő addig azt szagolgatta.